Intelmek, jótanácsok hiedelmek és babonaságok
Bobby Leng:
Intelmek, jótanácsok
hiedelmek és babonaságok
Az emberek tapasztalatok alapján különféle intelmeket hagyományoznak egymásra generációkról generációkra, apáról fiúra.
Mondják, hogy ezek babonák. Lehet. De az is lehet, hogy mégsem. Egyszerűen csak ésszerű vagy a mai szemnek talán kevésbé ésszerűnek tűnő szabályok, amelyek az idők folyamán hagyománnyá lettek.
Ilyenek például:
A mosogatórongyot a mosogatás végeztével mindig ki kell öblíteni, kirázni. Összecsavarva, összegyűrve sose szabad hagyni, mert az illető asszony vagy lány gyereke rücskös /himlőhelyes/ lesz. Régen nem szivacsot és boltban kapható speciális mosogatókendőket használtak mosogatáshoz és mosószert se használtak mert nem is volt még, hanem a már rongyosra mosott trikót, inget, blúzt hasogatták el úgy körülbelül 3-4 tenyérnyi darabokra és azzal mosogattak. Ha ezt kiöblítés nélkül és összecsavarva tették volna le a mosogatás végeztével, akkor a következő használatig belebüdösödött volna a benne maradó zsír, vagy egyéb ételmaradék darabkák. Ez nagy szégyen lett volna.
Luca napján, december 13.-án nem szabad mosni vagy varrni. Ha valaki mégis varr, akkor a tyúkok nem fognak tojni. /képletesen szólva „bevarrja” a popójukat/
Az ember saját magán sose varrja meg a szakadást vagy leesett gombot a ruháján, hanem mindig vesse le azt, mert magára varrja a szegénységet.
Ha valaki sepregetéskor egy másvalaki lábát véletlenül megsöpri, akkor az a másvalaki 7 évig nem nősül meg vagy nem megy férjhez.
Ha a tükör eltörött, annyi évig nem megy férjhez vagy nősül meg az illető aki eltörte, ahány darabra törött - vagy ha már nős vagy férjes, akkor annyi év szerencsétlenség következik.
Felállított, feltámasztott létra alatt tilos átmenni, mert szerencsétlenséget hoz.
A házban a szobaajtó mellé háziáldást kell kitenni, hogy szerencsés élete legyen az ottlakóknak. Régen kis keretbe foglalt háziáldást lehetett kapni.
A szövege:
„Hol szeretet, ott béke
Hol béke, ott áldás
Hol áldás, ott Isten
Hol Isten, ott szükség nincsen.”
Érdemes kitenni egy feszületet is /kis fakereszt, rajta a megfeszített Jézus szobrocskája/, hogy Isten áldása legyen a házon és lakóin, és minden munkájukon.
Valószínűleg ezért volt az, hogy régen úgy köszöntek egymásnak az emberek, hogy: ÁLDÁS-BÉKESSÉG, meg úgy, hogy: ADJON ISTEN MINDEN JÓT. A papok pedig így: TISZTELTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS.
Régen az erős vallásosság, a vallásos nevelés, az otthoni közös imádkozások, meg az étkezéseknél az asztali áldások és a gyermekek által esti és reggeli imádságok no és a templomba járás gyakorisága kisgyerek kortól kezdve, - megalapozta az erkölcsös életet, a tízparancsolat szigorú betartását, a katolikus egyházaknál a gyónás pedig az Istennel szembeni alázatra nevelt, és arra, hogy aki bűnt követett el, az nagy szégyen, s az, hogy a papnak - mégha a gyóntatószékben homályban, anonimitásban és rácsok mögül is, de ki kellett tárni a szívet és bevallani a vétkeket, az megalázó és így a helyes útra való térést elősegítette, felébresztve a lelkiismeretet.
Szőlőmunkáknál, mezőgazdasági munkáknál sose váltsanak-cseréljenek sort, mert akkor megváltozik az időjárás. Vagyis, ha valaki beállt először az első sorba, akkor végig, a munka végeztéig vagy estig mindig minden fordulónál szintúgy csakis az első sort válassza.
Meg kell adni, ami az emberé, és Istennek, ami Istené. /hétközben dolgozni, vasárnap templomba menni/.
Sose legyen kifordítva ruha rajtunk, se kendő, és a kendőnk sose legyen kissarkáról kötve /ne legyen a kis sarka kifelé a fejünkön/, mert ha kifordítva van vagy kissarkáról, akkor ezt mondták régen: „No, téged se vernek meg szemmel”. Ugyanis ez szégyen volt, hogy az ember nem öltözött fel rendesen, tisztességesen, csak úgy „títül-nagyjábul”. Nem vernek meg szemmel: rád se néznek, megvetnek, megszólnak./Ha nagyon megnéznek, bajod lesz, beteg leszel: szemmel verés/
Nem szabad nagyon nézni kisbabát, mert „megverjük szemmel” és megbetegszik.
Luca-naptól Karácsonyig meg kell figyelni minden nap az időjárást, mert a következő évben olyan idő lesz. /Minden nap egy hónapnak felel meg az új évben./
Ha valaki márciusban esett hóban megmossa az arcát, akkor szép lesz a bőre.
Ha valaki fecskét lát tavasszal, és elénekli: „Fecskét látok, szeplőt hányok”, akkor nem lesz szeplős.
Ha valaki kéményseprőt lát és megnyálazza a mutatóujját és hüvelykujját és ezekkel megfogja a saját gombját a ruháján, akkor szerencsés lesz.
Véletlenül kutyagumiba lépni szerencsét hoz.
Ha valaki megbotlik egy kőben, akkor azt szokták mondani neki, hogy: „ott van elásva a szerencséd”.
A kapuból visszafordulni nem jó, balszerencsés. Azt tartották, hogy ilyenkor nem sikerül az, aminek az elintézése miatt elindul az ember.
Ha valakinek valamije sokat termett és nem tudta eladni mindet, akkor a régi öregek azt mondták rá: „A van-tól nem kell félni.” Meg hogy majd lesz valahogy, mert úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna.
Szemölcsöt úgy távolítottak el régen, hogy kerestek egy véletlenül lovaskocsi által eltaposott száraz békát az úton, aztán éjfélkor az útkereszteződésbe álltak, a száraz békával megdörgölték a szemölcsöt és utána a békát a hátuk mögé dobták. Állítólag ettől hamar elmúlt aztán a szemölcs.
Másik módja a szemölcs eltávolításnak, hogy lószőrrel elkötötték, amitől az leszáradt és leesett.
Harmadik módszer volt, hogy amikor a lovat vödörből itatták és annak a szájából visszacsorgott a víz, avval gyorsan meg kellett mosni a kezet, és akkor ezután is elmúlt a szemölcs hamar.
Luca-naptól Karácsony estig el kellett készíteni egy háromlábú kisszéket, erre fel kellett állni az éjféli misén a templomban, és akkor aki felállt rá, az megláthatta, ki a boszorkány. De akkor aztán gyorsan le kellett ugrani, felkapni a kisszéket és futni, nehogy a boszorkány utolérje az illetőt, mert akkor a seprűjét szétveri az ember hátán!
Fiatal lányoknak ólmot öntöttek szilveszterkor, úgy, hogy lavórba vizet öntöttek és a felforrósított ólmot /egy keveset/ felolvasztottak kis lábasban a tűzhelyen/ beleöntöttek. Az ólom formája mutathatott betű-alakot, ebből következtettek a jövendőbeli férj nevére.
A fiatal lányok ha almát vagy krumplit pucoltak, akkor azt úgy kellett egy-egy darabot meghámozni, hogy egyben maradjon a héja és ne szakadjon el. Akkor a hátuk mögé kellett dobni és amilyen betű-alakot formált a leesett hosszú héj, abból következtettek a jövendőbeli férj nevének kezdőbetűjére.
/Ebben lehet valami mert ismerek valakit, aki régen ezt megtette százszor is, de mindig ugyanaz a betűalak jött ki és akkor azt gondolta hogy mivel olyan nevűt nem ismer akinek ilyen betűvel kezdődne a neve, hát nem is igaz ez az egész. De aztán mégis igaz lett, mert olyan nevű férje lett az illetőnek később./
Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik! Ez a babona azonos azzal, hogy: Emlegetett szamár megjelenik. Vagyis, ha valakire gondolunk, akkor az talán megérzi és eljön, vagy pedig eszünkbe jut valami rossz dolog és kimondjuk vagy egymás közt beszélünk róla vagy aggodalmunkat fejezzük ki azzal a dologgal kapcsolatban, akkor az esetleg beteljesülhet. Inkább ne gondoljunk rosszra, ne aggodalmaskodjunk túl sokat, erre int ez a mondás, megfigyelés.
Ha Medárd napján esik az eső, akkor az ezt követő negyven napon át is esni fog.
Ha Mátyás talál jeget, megtöri, ha nem talál, hoz.
Tavasszal, ha a gyümölcsfák virágzásakor nagy ködök vannak éjjelente vagy hajnalban, akkor a termést mind elviszi, mert a virágok megbarnulnak és lehullanak, ezért nem lesz termés. Úgy mondják: megködöl.
Erzsébetkor ha esik a hó, akkor azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét”.
Ha ősz elején, nyár végén mégegyszer kinyílnak az akácfákon a virágok, vagy bármely más fán, például bodzán, akkor azt mondják: hosszú ősz lesz.
Sándor-József-Benedek, zsákban hozzák a meleget. Vagyis ezután a névnapok után már langyosabb idők jönnek.
Az utolsó fagyosszent Orbán, május 25.-én van, ekkor még utoljára megfagyhat a vetemény, vetés, gyümölcs, virág, szőlőtermés, bármi, ami a szabad ég alatt éjszakázik.
A májusi eső aranyat ér. Vagyis a termőföldek számára ez a legértékesebb eső szinte, mert a vetés, vetemény, termények ettől még nagyon sokat tudnak fejlődni, növekedni.
Ha vihar van és dörög meg villámlik, akkor azt mondják: Szent Péter gurigatja a hordókat.
Ha vihar van, akkor nem szabad fütyörészni vagy danolászni, mert a Teremtő Istent megharagítjuk vele.
Még azt is tartják egyes helyeken, hogy Szűz Mária megharagszik, ha viharban nótázik, dudorászik vagy fütyürészik valaki.
Ha vihar van, imádkozni kell, hogy az Isten nyila /a villám, amit mennykőnek vagy ménkűnek is neveznek/ kíméljen meg minket, és ne csapjon le ránk. Ha éjjel van vihar, akkor virrasztani ajánlatos a vihar elvonultáig.
Templomi szent éneket tilos fütyülni, mert Szűz Mária megharagszik.
Késsel ne nyúlj a tejbe, mert a tehén rúgni fog, rúgós lesz. Ez azt jelenti, hogy ha a tejet bögrébe vagy edénybe kitöltötték, de valami bogár vagy kis apró szösz belepottyant, akkor azt nem szabad volt kés hegyével kihalászni és kiszedni, hanem kanalat kellett használni hozzá.
Nem nő ott fű, ahol sokan járnak. Ezt arra értették a régiek, hogyha valamely asszony vagy lány rossz életű volt és sok emberrel volt viszonya már, akkor ott nem lehetett számítani gyermekáldásra.
Még nagyon sok hiedelem, megfigyelés, babonaság létezik a világban.
Intelmek, jótanácsok
hiedelmek és babonaságok
Az emberek tapasztalatok alapján különféle intelmeket hagyományoznak egymásra generációkról generációkra, apáról fiúra.
Mondják, hogy ezek babonák. Lehet. De az is lehet, hogy mégsem. Egyszerűen csak ésszerű vagy a mai szemnek talán kevésbé ésszerűnek tűnő szabályok, amelyek az idők folyamán hagyománnyá lettek.
Ilyenek például:
A mosogatórongyot a mosogatás végeztével mindig ki kell öblíteni, kirázni. Összecsavarva, összegyűrve sose szabad hagyni, mert az illető asszony vagy lány gyereke rücskös /himlőhelyes/ lesz. Régen nem szivacsot és boltban kapható speciális mosogatókendőket használtak mosogatáshoz és mosószert se használtak mert nem is volt még, hanem a már rongyosra mosott trikót, inget, blúzt hasogatták el úgy körülbelül 3-4 tenyérnyi darabokra és azzal mosogattak. Ha ezt kiöblítés nélkül és összecsavarva tették volna le a mosogatás végeztével, akkor a következő használatig belebüdösödött volna a benne maradó zsír, vagy egyéb ételmaradék darabkák. Ez nagy szégyen lett volna.
Luca napján, december 13.-án nem szabad mosni vagy varrni. Ha valaki mégis varr, akkor a tyúkok nem fognak tojni. /képletesen szólva „bevarrja” a popójukat/
Az ember saját magán sose varrja meg a szakadást vagy leesett gombot a ruháján, hanem mindig vesse le azt, mert magára varrja a szegénységet.
Ha valaki sepregetéskor egy másvalaki lábát véletlenül megsöpri, akkor az a másvalaki 7 évig nem nősül meg vagy nem megy férjhez.
Ha a tükör eltörött, annyi évig nem megy férjhez vagy nősül meg az illető aki eltörte, ahány darabra törött - vagy ha már nős vagy férjes, akkor annyi év szerencsétlenség következik.
Felállított, feltámasztott létra alatt tilos átmenni, mert szerencsétlenséget hoz.
A házban a szobaajtó mellé háziáldást kell kitenni, hogy szerencsés élete legyen az ottlakóknak. Régen kis keretbe foglalt háziáldást lehetett kapni.
A szövege:
„Hol szeretet, ott béke
Hol béke, ott áldás
Hol áldás, ott Isten
Hol Isten, ott szükség nincsen.”
Érdemes kitenni egy feszületet is /kis fakereszt, rajta a megfeszített Jézus szobrocskája/, hogy Isten áldása legyen a házon és lakóin, és minden munkájukon.
Valószínűleg ezért volt az, hogy régen úgy köszöntek egymásnak az emberek, hogy: ÁLDÁS-BÉKESSÉG, meg úgy, hogy: ADJON ISTEN MINDEN JÓT. A papok pedig így: TISZTELTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS.
Régen az erős vallásosság, a vallásos nevelés, az otthoni közös imádkozások, meg az étkezéseknél az asztali áldások és a gyermekek által esti és reggeli imádságok no és a templomba járás gyakorisága kisgyerek kortól kezdve, - megalapozta az erkölcsös életet, a tízparancsolat szigorú betartását, a katolikus egyházaknál a gyónás pedig az Istennel szembeni alázatra nevelt, és arra, hogy aki bűnt követett el, az nagy szégyen, s az, hogy a papnak - mégha a gyóntatószékben homályban, anonimitásban és rácsok mögül is, de ki kellett tárni a szívet és bevallani a vétkeket, az megalázó és így a helyes útra való térést elősegítette, felébresztve a lelkiismeretet.
Szőlőmunkáknál, mezőgazdasági munkáknál sose váltsanak-cseréljenek sort, mert akkor megváltozik az időjárás. Vagyis, ha valaki beállt először az első sorba, akkor végig, a munka végeztéig vagy estig mindig minden fordulónál szintúgy csakis az első sort válassza.
Meg kell adni, ami az emberé, és Istennek, ami Istené. /hétközben dolgozni, vasárnap templomba menni/.
Sose legyen kifordítva ruha rajtunk, se kendő, és a kendőnk sose legyen kissarkáról kötve /ne legyen a kis sarka kifelé a fejünkön/, mert ha kifordítva van vagy kissarkáról, akkor ezt mondták régen: „No, téged se vernek meg szemmel”. Ugyanis ez szégyen volt, hogy az ember nem öltözött fel rendesen, tisztességesen, csak úgy „títül-nagyjábul”. Nem vernek meg szemmel: rád se néznek, megvetnek, megszólnak./Ha nagyon megnéznek, bajod lesz, beteg leszel: szemmel verés/
Nem szabad nagyon nézni kisbabát, mert „megverjük szemmel” és megbetegszik.
Luca-naptól Karácsonyig meg kell figyelni minden nap az időjárást, mert a következő évben olyan idő lesz. /Minden nap egy hónapnak felel meg az új évben./
Ha valaki márciusban esett hóban megmossa az arcát, akkor szép lesz a bőre.
Ha valaki fecskét lát tavasszal, és elénekli: „Fecskét látok, szeplőt hányok”, akkor nem lesz szeplős.
Ha valaki kéményseprőt lát és megnyálazza a mutatóujját és hüvelykujját és ezekkel megfogja a saját gombját a ruháján, akkor szerencsés lesz.
Véletlenül kutyagumiba lépni szerencsét hoz.
Ha valaki megbotlik egy kőben, akkor azt szokták mondani neki, hogy: „ott van elásva a szerencséd”.
A kapuból visszafordulni nem jó, balszerencsés. Azt tartották, hogy ilyenkor nem sikerül az, aminek az elintézése miatt elindul az ember.
Ha valakinek valamije sokat termett és nem tudta eladni mindet, akkor a régi öregek azt mondták rá: „A van-tól nem kell félni.” Meg hogy majd lesz valahogy, mert úgy még sose volt, hogy valahogy ne lett volna.
Szemölcsöt úgy távolítottak el régen, hogy kerestek egy véletlenül lovaskocsi által eltaposott száraz békát az úton, aztán éjfélkor az útkereszteződésbe álltak, a száraz békával megdörgölték a szemölcsöt és utána a békát a hátuk mögé dobták. Állítólag ettől hamar elmúlt aztán a szemölcs.
Másik módja a szemölcs eltávolításnak, hogy lószőrrel elkötötték, amitől az leszáradt és leesett.
Harmadik módszer volt, hogy amikor a lovat vödörből itatták és annak a szájából visszacsorgott a víz, avval gyorsan meg kellett mosni a kezet, és akkor ezután is elmúlt a szemölcs hamar.
Luca-naptól Karácsony estig el kellett készíteni egy háromlábú kisszéket, erre fel kellett állni az éjféli misén a templomban, és akkor aki felállt rá, az megláthatta, ki a boszorkány. De akkor aztán gyorsan le kellett ugrani, felkapni a kisszéket és futni, nehogy a boszorkány utolérje az illetőt, mert akkor a seprűjét szétveri az ember hátán!
Fiatal lányoknak ólmot öntöttek szilveszterkor, úgy, hogy lavórba vizet öntöttek és a felforrósított ólmot /egy keveset/ felolvasztottak kis lábasban a tűzhelyen/ beleöntöttek. Az ólom formája mutathatott betű-alakot, ebből következtettek a jövendőbeli férj nevére.
A fiatal lányok ha almát vagy krumplit pucoltak, akkor azt úgy kellett egy-egy darabot meghámozni, hogy egyben maradjon a héja és ne szakadjon el. Akkor a hátuk mögé kellett dobni és amilyen betű-alakot formált a leesett hosszú héj, abból következtettek a jövendőbeli férj nevének kezdőbetűjére.
/Ebben lehet valami mert ismerek valakit, aki régen ezt megtette százszor is, de mindig ugyanaz a betűalak jött ki és akkor azt gondolta hogy mivel olyan nevűt nem ismer akinek ilyen betűvel kezdődne a neve, hát nem is igaz ez az egész. De aztán mégis igaz lett, mert olyan nevű férje lett az illetőnek később./
Ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik! Ez a babona azonos azzal, hogy: Emlegetett szamár megjelenik. Vagyis, ha valakire gondolunk, akkor az talán megérzi és eljön, vagy pedig eszünkbe jut valami rossz dolog és kimondjuk vagy egymás közt beszélünk róla vagy aggodalmunkat fejezzük ki azzal a dologgal kapcsolatban, akkor az esetleg beteljesülhet. Inkább ne gondoljunk rosszra, ne aggodalmaskodjunk túl sokat, erre int ez a mondás, megfigyelés.
Ha Medárd napján esik az eső, akkor az ezt követő negyven napon át is esni fog.
Ha Mátyás talál jeget, megtöri, ha nem talál, hoz.
Tavasszal, ha a gyümölcsfák virágzásakor nagy ködök vannak éjjelente vagy hajnalban, akkor a termést mind elviszi, mert a virágok megbarnulnak és lehullanak, ezért nem lesz termés. Úgy mondják: megködöl.
Erzsébetkor ha esik a hó, akkor azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét”.
Ha ősz elején, nyár végén mégegyszer kinyílnak az akácfákon a virágok, vagy bármely más fán, például bodzán, akkor azt mondják: hosszú ősz lesz.
Sándor-József-Benedek, zsákban hozzák a meleget. Vagyis ezután a névnapok után már langyosabb idők jönnek.
Az utolsó fagyosszent Orbán, május 25.-én van, ekkor még utoljára megfagyhat a vetemény, vetés, gyümölcs, virág, szőlőtermés, bármi, ami a szabad ég alatt éjszakázik.
A májusi eső aranyat ér. Vagyis a termőföldek számára ez a legértékesebb eső szinte, mert a vetés, vetemény, termények ettől még nagyon sokat tudnak fejlődni, növekedni.
Ha vihar van és dörög meg villámlik, akkor azt mondják: Szent Péter gurigatja a hordókat.
Ha vihar van, akkor nem szabad fütyörészni vagy danolászni, mert a Teremtő Istent megharagítjuk vele.
Még azt is tartják egyes helyeken, hogy Szűz Mária megharagszik, ha viharban nótázik, dudorászik vagy fütyürészik valaki.
Ha vihar van, imádkozni kell, hogy az Isten nyila /a villám, amit mennykőnek vagy ménkűnek is neveznek/ kíméljen meg minket, és ne csapjon le ránk. Ha éjjel van vihar, akkor virrasztani ajánlatos a vihar elvonultáig.
Templomi szent éneket tilos fütyülni, mert Szűz Mária megharagszik.
Késsel ne nyúlj a tejbe, mert a tehén rúgni fog, rúgós lesz. Ez azt jelenti, hogy ha a tejet bögrébe vagy edénybe kitöltötték, de valami bogár vagy kis apró szösz belepottyant, akkor azt nem szabad volt kés hegyével kihalászni és kiszedni, hanem kanalat kellett használni hozzá.
Nem nő ott fű, ahol sokan járnak. Ezt arra értették a régiek, hogyha valamely asszony vagy lány rossz életű volt és sok emberrel volt viszonya már, akkor ott nem lehetett számítani gyermekáldásra.
Még nagyon sok hiedelem, megfigyelés, babonaság létezik a világban.