A traktoros
Bobby Leng:
A traktoros
Igaz történet
A traktoros a nagyüzemben a földeken dolgozott. A traktor után sokszor kellett permetezőfelszerelést csatlakoztatni, és a szőlőket permetezni. A permetezőszert megkapta ilyenkor, és a tartályban a vízhez keverte a megadott hígítási arányban.
Egy alkalommal a munkatársai gondolták: megtréfálják. A munkakesztyűjébe méreganyagot, permetezőszert töltöttek. De ő nem vette észre, és felhúzta a kesztyűt. A méreg azonnal felszívódott, és mindkét kezén súlyosan megmarta a bőrt, és húst csuklóig.
Nagyon sokáig kezelgették az orvosok, mire úgy-ahogy egyáltalán rendbejött. De nem teljesen. A kéz ránézésre mindig mintha dagadt lenne, a bőr mélyen behasadozott, alig tudta a szerencsétlen behajlítani az ujjait, tenyerét, mert rögtön kirepedt és vérzett.
Ebből sajnos soha többé nem lehetett meggyógyítani.
Szinte mindenféle munkára, fogásra képtelenné vált élete végéig.
Hülye vicc, hülye tréfa... Nem is tréfa, nem is vicc, inkább közveszélyes őrültség. Ilyen ostobaságot! Máig se érti senki, hogyan juthat valakinek eszébe ilyen esztelenség.
-----------
A munkások a szerelő csarnokban minden nap traktorokat, teherautókat mezőgazdasági gépeket javítottak. Ebédidőben, mindig bejött hozzájuk az egyik traktoros, és vicceket mesélt. Mindig nekitámaszkodott a satunak, félig rádőlve, mintha csak így tudna megállni a lábán. Az egyik munkás gondolta megvicceli a traktorost, és ebéd előtt lángvágóval jó forróra felmelegítette a satut. Megjött a traktoros, s mint megszokott menetrend neki is dőlt a satunak. Abban a pillanatban, ruhája lángra kapott. Szerencsétlen ugrálva, hadonászva próbálta eloltani, de nem sikerült. A megrémült munkások közül az egyiknek volt annyi lélekjelenléte, hogy felkapta a poroltót, és eloltotta.
Senki sem gondolta volna, mondta a munkás, aki felmelegítette a satut, hogy ma nem a megszokott munkásruhába jön, hanem műszálas pulcsiban.
Ez az ostoba tréfa súlyos égési sebeket okozott a traktorosnak. Máig se érti senki, hogyan juthat valakinek eszébe ilyen esztelenség.
VÉGE
A traktoros
Igaz történet
A traktoros a nagyüzemben a földeken dolgozott. A traktor után sokszor kellett permetezőfelszerelést csatlakoztatni, és a szőlőket permetezni. A permetezőszert megkapta ilyenkor, és a tartályban a vízhez keverte a megadott hígítási arányban.
Egy alkalommal a munkatársai gondolták: megtréfálják. A munkakesztyűjébe méreganyagot, permetezőszert töltöttek. De ő nem vette észre, és felhúzta a kesztyűt. A méreg azonnal felszívódott, és mindkét kezén súlyosan megmarta a bőrt, és húst csuklóig.
Nagyon sokáig kezelgették az orvosok, mire úgy-ahogy egyáltalán rendbejött. De nem teljesen. A kéz ránézésre mindig mintha dagadt lenne, a bőr mélyen behasadozott, alig tudta a szerencsétlen behajlítani az ujjait, tenyerét, mert rögtön kirepedt és vérzett.
Ebből sajnos soha többé nem lehetett meggyógyítani.
Szinte mindenféle munkára, fogásra képtelenné vált élete végéig.
Hülye vicc, hülye tréfa... Nem is tréfa, nem is vicc, inkább közveszélyes őrültség. Ilyen ostobaságot! Máig se érti senki, hogyan juthat valakinek eszébe ilyen esztelenség.
-----------
A munkások a szerelő csarnokban minden nap traktorokat, teherautókat mezőgazdasági gépeket javítottak. Ebédidőben, mindig bejött hozzájuk az egyik traktoros, és vicceket mesélt. Mindig nekitámaszkodott a satunak, félig rádőlve, mintha csak így tudna megállni a lábán. Az egyik munkás gondolta megvicceli a traktorost, és ebéd előtt lángvágóval jó forróra felmelegítette a satut. Megjött a traktoros, s mint megszokott menetrend neki is dőlt a satunak. Abban a pillanatban, ruhája lángra kapott. Szerencsétlen ugrálva, hadonászva próbálta eloltani, de nem sikerült. A megrémült munkások közül az egyiknek volt annyi lélekjelenléte, hogy felkapta a poroltót, és eloltotta.
Senki sem gondolta volna, mondta a munkás, aki felmelegítette a satut, hogy ma nem a megszokott munkásruhába jön, hanem műszálas pulcsiban.
Ez az ostoba tréfa súlyos égési sebeket okozott a traktorosnak. Máig se érti senki, hogyan juthat valakinek eszébe ilyen esztelenség.
VÉGE