Reményvesztettség
Bobby Leng:
Reményvesztettség
Igaz történetek
Egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember. Megnősült, lett három szép gyereke. Saját házra nem futotta, ezért, hogy kibővíthessék a szülei házát és hogy mindannyian kényelmesen elférjenek benne, hitelt vett fel. Egy ideig minden rendben ment, de aztán önhibáján kívül elveszítette a munkáját, és hosszú ideig nem is talált másikat. Ezért a hitel törlesztőrészleteit nem tudta fizetni tovább. A bank elárverezte a házat, és valamennyien fedél nélkül maradtak.
A fiatalember nem talált megoldást. Nagyon a lelkére vette a történteket. A felelősség terhe elviselhetetlenül nyomasztotta. Egy nap végzetes elhatározásra jutott, és a földi lét minden nyűgét lerázta.
Még harminc éves se volt. Szegény...
---
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy család. Nagyon vallásosak voltak, a vallásuk pedig tiltotta a gyermekáldás elleni védekezést. Így aztán kilenc gyerekük született. Sok nélkülözéssel, de mégis felnevelték mindet, a nagyobbakat kiiskoláztatták, a kicsik még alsóbb iskolába vagy óvodába jártak.
A férfi felelősséggel gondolkodónak tartotta magát, hajtott a családjáért. Az asszony is nagyon sokat dolgozott, de a nagyobb gyerekeket befogta, így ők is átvettek sok munkát. Takarítottak, mostak, főztek, ha kellett. Ennek ellenére jól tanultak és szorgalmasak voltak.
Egyszer aztán az asszony azt gondolta, itt lenne az ideje a következő gyereknek. De a férfi ezt már nem akarta. Mondta: belefáradt. Az asszony azonban egyre csak rágta a fülét. A férfi pedig, nem találva más megoldást, véget vetett az életének.
Nem volt még ötven éves sem.
VÉGE
Reményvesztettség
Igaz történetek
Egyszer volt, hol nem volt egy fiatalember. Megnősült, lett három szép gyereke. Saját házra nem futotta, ezért, hogy kibővíthessék a szülei házát és hogy mindannyian kényelmesen elférjenek benne, hitelt vett fel. Egy ideig minden rendben ment, de aztán önhibáján kívül elveszítette a munkáját, és hosszú ideig nem is talált másikat. Ezért a hitel törlesztőrészleteit nem tudta fizetni tovább. A bank elárverezte a házat, és valamennyien fedél nélkül maradtak.
A fiatalember nem talált megoldást. Nagyon a lelkére vette a történteket. A felelősség terhe elviselhetetlenül nyomasztotta. Egy nap végzetes elhatározásra jutott, és a földi lét minden nyűgét lerázta.
Még harminc éves se volt. Szegény...
---
Egyszer volt, hol nem volt, élt egy család. Nagyon vallásosak voltak, a vallásuk pedig tiltotta a gyermekáldás elleni védekezést. Így aztán kilenc gyerekük született. Sok nélkülözéssel, de mégis felnevelték mindet, a nagyobbakat kiiskoláztatták, a kicsik még alsóbb iskolába vagy óvodába jártak.
A férfi felelősséggel gondolkodónak tartotta magát, hajtott a családjáért. Az asszony is nagyon sokat dolgozott, de a nagyobb gyerekeket befogta, így ők is átvettek sok munkát. Takarítottak, mostak, főztek, ha kellett. Ennek ellenére jól tanultak és szorgalmasak voltak.
Egyszer aztán az asszony azt gondolta, itt lenne az ideje a következő gyereknek. De a férfi ezt már nem akarta. Mondta: belefáradt. Az asszony azonban egyre csak rágta a fülét. A férfi pedig, nem találva más megoldást, véget vetett az életének.
Nem volt még ötven éves sem.
VÉGE