Zsákbamacska

Bobby Leng:
Zsákbamacska
Igaz történet




Egyszer az egyik szülő a környék gyerekeinek rendezett egy kis összejövetelt, ahol csokievő és lufifújó verseny is volt más játékok mellett.
A gyerekeket néhány szülő is elkísérte, kíváncsi volt, mi lesz.
A csokievő verseny úgy zajlott, hogy a szárítókötélre sorban felkötöttek sok tábla csokoládét egymástól méteres távolságra. Ezt kellett hátratett kézzel megenni. Bizony nem könnyű feladat, mert a csokoládé lengedezik a madzag végén, nehéz bekapni és harapdálni. Eléggé össze is keni vele magát az illető. Aki a leggyorsabban megette a csokiját, az lett a győztes.
A lufifújó versenyben az lett a győztes, aki a leghamarabb felfújt egy léggömböt.

Ezután jött a jutalmazás, ami táblás csokoládé volt, meg plusz jutalomból zsákbamacska. Ez meg úgy volt, hogy sok-sok apróbb játékocskát becsomagoltak csomagolópapírba, és egy zsákba tették még előző napon. Ezek közül lehetett a gyerekeknek tapintás alapján választani. Mindenki kivehetett egyet-egyet, aztán ki lehetett bontani, és örvendezni meg játszani vele.

Amikor vége lett az összejövetelnek, az egyik vendég szülő azt mondta:
- De jól szórakoztunk, jövőre majd nálunk lesz!

De sajnos, ilyesmire soha többé nem került sor. A gyerekek közben felnőttek, a barátságok pedig megszűntek.




VÉGE