A béke

Bobby Leng:
A béke
vers


Csend van. Nagy csend.
Félned nem kell.
Kiülhetsz a házad elé.
Presszó teraszán előtted lé.

Olyan kincs ez, nem is érted.
Magától értetődő, nemes.
Nyugalom, csend, békesség
Jobb, ha értékeled.
Csak az tudja, mit jelenthet
Aki egyszer már elvesztette
Vagy kinek sose volt része benne
Aki fél, aki retteg.
Aki zajban él, nyugalmat nem lelhet.
Aki ropogását hallja fegyvereknek.
Mert ahol fegyverek ropognak
Nem tudni, mit hoz a holnap.
Ahol utcazaj van éjjel és nappal
Ahol zene dübörög állandó zajjal
Ott nem pihenhet se test, se lélek
Ahol nyűg és gond csak az élet
Ahol nincs sehol kitörési pont
Ahol a gyárkémény füstöt ont
Ahol megkeserítik a mindennapokat
Ahol nincs egyetlen békés nap
Ahol állandó gyötrelem a lét
Ahol mindent ellep a szemét
Ahol a jogot lábbal tiporják
Ahol az életet elvenni akarják
Ahol csak bűn van, mocsok tömkelege
Akiknek ilyen helyen telik az élete
Ők már tudják, mit ér a béke
Vágyódva néznek sokszor az égre
Elszállni innen, mint a madár
De földhöz kötve, ki kétlábon jár
Ha nincsen pénz, nincs menekvés se
És el nem inalhatsz, nem szökhetsz mégse
Pedig a legfontosabb a béke
És bármit megtennénk érte
Csend a léleknek, nyugalom a szívnek
Pihenés a testnek, ez a legfőbb érdek
Zaklatott világban rohanás az élet
Túlélésért küzd minden jótét lélek
A béke jó. Belülről kitölt
Kellemes langyosa mindent elönt
Ha lubickolhatsz benne s élvezheted
Olyankor a szíved mindenkit szeret
Ha békesség van, gyűlölet nincsen
Nyugalom, csend - legértékesebb kincsem!


VÉGE