Angol úr

Bobby Leng:
Angol úr
vers


Egyszer egy angol úrnak lova megbokrosodott
Rúgkapált, ugrált, hátáról majdnem ledobott.
Félt-e Ön akkor? - szolgája kérdi
Hogy félhetnék, hisz angol úr vagyok!

Máskor egy fickó fegyvert szegez rám
Amikor épp hazafelé ballagok
Félt-e Ön akkor - kérdi a szolga
Hát hogy félhetnék? Angol úr vagyok!

Birtokaimmal valami gond van.
Tán elveszítem, ha észnél nem vagyok.
Fél-e Ön, uram - kérdi a szolga
Hogy félhetnék, hisz angol úr vagyok!

Egy szőke lányka meg a mamája
Vendégségbe itt járt, nősülni fogok
Fél-e Ön, uram - kérdi a szolga
Hogy félhetnék, hisz angol úr vagyok.

Párbajra hívtak a lányért engem
Ki párbajra hívott, már halott.
Félt-e Ön akkor - kérdi a szolga
Hogy félhetnék, hisz angol úr vagyok!

A lány siratja a volt szerelmét
Nősülni így hát mégse fogok
Megkönnyebbült-e - kérdi a szolga
Semmiség, hiszen angol úr vagyok!

A lány mamája még ifjú özvegy
Vegyem el őt - tett ajánlatot.
Félt-e Ön akkor - kérdi a szolga
Hát bizony kissé - bár angol úr vagyok.

Özvegy ajánlja: nagy vagyont hozna
Enyémmel összekapcsolná legott
Udvariasságom sajnos tiltja
Hogy kidobjam, mert angol úr vagyok.

Uszítanám rá kutyáim, merthogy
Oly csúf szegény, de meg nem mondhatom
Nem mondhatom a szemébe sajnos
Tiltja a jó úri modorom.

Jár a nyakamra, teszi a szépet
Sokáig ellenállni nem tudok
Finoman kéne elküldeni őt, mert
Azért én mégis egy angol úr vagyok!

Megszabadultam végre a nőtől
S vele a gondtól. Veszélyes volt!
Bizony egy kissé remeg a lábam
Még akkor is, ha angol úr vagyok!

Ilyen közelről veszélyt nem láttam
Mint ez a helyzet, elmondhatom!
Soha nem féltem, csak most az egyszer
Magamat behálózni nem hagyom.

Ha már úgy hozta szerencsés sorsom
Nekem más választást nem hagyott
Méltósággal kell viselnem súlyát
Hogy én mindig angol úr maradok!





VÉGE