Egyetlen vízcsepp

Bobby Leng:


Egyetlen vízcsepp
vers



Egyetlen vízcsepp. Maga az Élet.
Ettől a holt is tán mégegyszer feléled.
Csillogó gyémánt, hűs, friss, édes.
Magában hordoz minden jót, szépet.

Egyetlen cseppnyi víz, benne van minden.
Évmilliók története, tartsd ezt tiszteletben.
Adná az Ég, hogy belőle szűkölködni sose kelljen.
Hogy ihass, ha szomjas vagy, bármikor, önfeledten.

Víz. Tiszta víz. Kincs. Igen, minden cseppje.
Használjuk mégis nyakra-főre, locsolunk éjjelente.
Fürösztjük benne szutykos ruháinkat, magunkat.
Hatalmas tározókba ömlesztjük hígított mocskunkat.

Hihetetlen mennyiségben pocsékoljuk ma már.
Csövekben házunkba vezetjük, nincsen határ.
Nem takarékoskodunk vele, mosógépünk pacsálja.
Gyilkos vegyszerekkel mérgezve engedjük ki a határba.

Folyóinkból a város fölött nyerjük a szennyes vizet.
Hypózzuk, klórozzuk, vegyszerezzük, hiszed-nem hiszed.
Majd a város alatt a folyóba engedjük elhasznált elegyünket
Súlyos mérgekkel szennyezzük az összes szabad vizünket.

Vannak helyek, ahol egyetlen csepp se jut hosszú időre
Mert hónapokig nem hull eső, se harmat a szikkadt földre
Ahol egy csepp is egy kis növénykét táplálna, élesztene
Kiszárad folyó, tó, patak, kút - de mi nem gondolunk erre.

A tenger sós. Ez a víz nem a mi számunkra az élet.
De benne mégis élőlények milliárdjai sokasodnak, élnek.
Óceánoknak vize bolygónknak túlnyomórészt a burka
És az édesvíz visszaszorult a szárazföldekre, sarkkörökön túlra.

De felgyorsult és rohan, száguld és robog ma már az élet
És vele együtt megnövekedett és korlátlanná vált a szükséglet
Egyetlen vízcseppben benne van a lét, mégse vigyázzuk
Csak akkor tudatosul, mit ér, ha elfogy, ha nincs, csak várjuk?

Nyavalygunk és panaszkodunk mindenre, hogy rossz a sorunk
Pedig míg van víz, akkor ihatunk, amikor akarunk
Kényelmesen élünk, hosszú öblös csöveken jön hozzánk a meleg
Tiszta, tágas lakásba mindezt helyünkbe hozzák dolgos kezek.

Melegített víz folyik a csapból, ha az ember fürödni akar
Forró víz zubog a csövekben, a radiátorokban, és ez pazar
Óriás szúnyogok szívják a Föld kristálytiszta, csillogó vérét
És palackozva megkaphatjuk a szupermarketben jópénzért.

Egy csepp víz. Forró nyárban mit nem adnál érte.
A gazdák a szárazság idején fohászkodva néznek az égre.
Víz nélkül nincs élet, nincs növény, termés, nincs semmi.
Ha az állatok nem jutnak vízhez, elpusztulnak, és ennyi.

Víz nélkül elszárad, aszottá lesz, kipusztul minden, ami él.
Ne pazaroljunk hát, mert nem fogyhat el, nem lehet az a cél.
Vissza tudnánk-e szokni a kút vizére, vödrözésre, lavórra?
Lehet hogy kell majd. Amikor a csapból már csepp se folyna.





VÉGE