Syuron.hu

Bobby Leng:

Egyszer volt
vers


Egyszer volt egy kicsi fenyőfa
Üde hajtások nőttek rajta.
Tűlevelei keményen meredtek
Nem is tudom, hogy milyen fajta.

Egyszer kivágták karácsonyfának
Gyászos vég, ennyi az élet.
Amint kivágták, azonnal meghalt
Élt csupáncsak néhány évet.

Egy kisgyermek betegen született
És a szegénység miatt éhezett.
Nem sok jót jósoltak szegénynek
Hogy biztos nem élhet éveket.

Nem történt meg sohasem vele
Hogy valaha egyszer jóllakott
Betegen, soványan ment el, és
Nem élt csupán néhány hónapot.

A világ vadállatainak sorában
Nagy pusztítást végzett az Ember.
Sok-sok faj kihalt az utóbbi időben
Felsorolták őket egy vörös könyvben.

Pedig sok-sok ezer évekig bírták.
Fajuk fennmaradt, tán millió évig.
De az Ember jött, és akarva-akaratlan
Halált hozva rájuk ártott nékik.

Az Ember ellen nincs felkészülve
A Világban a teljes flóra, fauna.
A Világ történetének utolsó percében
Jött az Ember, aki kapzsi, ostoba, buta.

Térhódítása gyors, és elsöpör mindent
Ami addig volt és jól működött.
E tökéletes gépezetbe az Ember
Belepiszkált durván, beleköpött.

Előle semmi nem menekülhet
Se fű, se fa, se vad, se bogár.
Feléget, eltüzel, felzabál, felél
És felbecsülhetetlen miatta a kár.

Volt egyszer, hol nem volt
Egy kis fenyő, vagy egy gyermek,
Föld felett vagy föld alatt, de
Már örökre élettelenül hevernek.

Volt egyszer, vagy talán van még
Egy Istenadta teremtett Világ.
A Világnak bennsejében pedig
Az Ember nevű gyilkos élősdi rág!




VÉGE