Este

Bobby Leng:
Este



Este a lámpa kialszik
Jönnek a gondok mindig
Szökken az álom szárba
Jussak eszedbe, te drága!

Nálam a bánat jár most
Jönnek a zűrös álmok
Fáradt a testem-lelkem
Szunnyadó éj takar engem.

---

Távol a holdfény parázslik
Csillagok fénye ha látszik
Vágyom karodba, szerelmem
Csillagot láss a szememben.

Hogyha magányomba zárva
Vagyok, mint az, aki árva
Hogyha szerelmem betoppan
Szívünk majd egyszerre dobban.

Este kialszik a lámpa
Várlak, hát jöjj ide, drága
Ne késs, ne várass hiába
Sötétben tégedet várva!

---

Este a lámpák még égnek
Én többé téged nem kérlek
Hűtelen voltál, csúf bánat
Szorítja szívemet, számat.

Nincs gondom, messzire jársz már
Énreám hiába várnál
Jobb nekem, nem vagyok árva
Nem leszek síró madárka.

Jó nekem este a fényben
Nem várlak már a sötétben
Egyedül és nem magányban
Mert terád hiába vártam.

Egy szívnek is szép az élet
Társat már én sose kérek
Inkább leszek egymagamban
Mint csalni magamat hagyjam.

Este kialszik a lámpám
Nem baj, hogy senki se vár rám
Holnap ha megvirrad újra
Lépek egy másmilyen útra.

Eltűnik majd a sok bánat
Hűtöm a szerelmi lázat
Szívemből könnyen kitéplek
Nem várom már soha lépted.

Emlék leszel, semmi több már
Emlék, hogy énnálam jártál
Jobb nekem nélküled végre
Nem szakad meg szívem érte.

Nyugtomat vissza ha nyertem
Nem kell már soha szenvednem
Nem nyitom újra a szívem
Zárva lesz végleg e kincsem.

Nem adom sohase másnak
Kívül rekesztve a bánat
Mostmár csak mindig mosolygok
Eltűnnek végleg a gondok.

Egymagam élek majd újra
S nem sötét szegletbe bújva
Élményeknek hada vár rám
S nem sírom tele a párnám.

Életem része már nem lesz
Hűtelen, méltatlan kedves
Méltatlan volt, kit szerettem
Járj utadon, szeretetlen.





VÉGE