Kenyér és víz

Bobby Leng:
Kenyér és víz




Volt-e már, történt-e veled néha:
Nem volt mit enned, vagy innod épp?
Volt-e, hogy annyira éhes voltál
Hogy nem bírtad tovább semmiképp?

Járkáltál-e a kamrádban föl-le
Ételt keresve, de semmi sincs?
Annyira korgott-e már a gyomrod
Hogy csak egy falat is drága kincs?

Csak egy falatka, kicsi kenyérke
Lehet száraz is, mindegy: legyen!
Imádkoznunk kell: Istenem, add, hogy
Sose történjen ez meg velem!

Kenyér és víz kell, éhen ne haljunk
Legalább, ha az ember szegény.
Átéltél-e már ehhez hasonlót
Érezted-e: ez milyen kemény?

Ültél-e nyamvadt, magábaroskadt,
Ványadt aszottként konyhádban már?
Üres asztalon pohár víz sincsen
Kerülgetett-e szomj- s éhhalál?

Nincs egy fityinged, semmid se nincsen
Eladni se tudsz semmit se már
Kölcsön se kérhetsz... Múltkor is kértél
Nem nyílik ki már előtted zár.

Éhen- és szomjanveszni rettentő.
Annyira borzasztó ez a kín.
Mardos és tépked, fáj és nyilallik
Üres a has és sápad a szín.

Járkálsz az utcán, szemed guvadva
Kirakat-néző, nyálad nyeled.
Szájad kiszárad, a nyelved tapló
Remeg a lábad, reszket kezed.

Honnan lehetne, ugyan ki adna?
Lázas-hiába jár az agyad.
Mindenkit okolsz, sorsodat éppúgy
Mint bárki mást és sajátmagad.

Tapasztalni ezt szörnyű, én mondom.
Szerencsés vagy te, ha nem így élsz.
Akkor ehetsz és ihatsz is, hogyha
Bárhol vagy is, és bárhová mész.

Ha otthonodban tele a kamra
Könnyű a dolgod: mindig ehetsz.
Hogyha víz is van, s ihatsz bármennyit
Mikor csak tetszik, boldog lehetsz.

Boldog lehetsz, mert éhezned nem kell.
Szomjúhoznod se. Szerencse ez.
Nagy-nagy szerencse, becsüld meg, kérlek.
Igazán boldog ember lehetsz.



VÉGE