Syuron.hu

Bobby Leng:

Március


Még éppcsak, hogy vége a télnek, még itt van
A kertek alatt, még ugrásra kész.
De a napsugár langymelege mostmár elűzi:
„Jobb, ha innen északabbra mész!”

A hóvirág volt idén is az első, aki
A hó alól már januárban kibújt.
Hiába volt még fagy és jeges hideg
Hiába, hogy zord, viharos szél dúlt.

S az alvó fák közül a bodza
Legelőször ébred, ha a március jő.
Rügyeit apró zöld levélkékre bontja
Előcsalja rögvest a halvány jóidő.

Ágacskák fényesednek, színesednek szerte
Bordó az őszibaracké, a szomorúfűzé zöld.
Széthirdetik körben, hogy itt a reménység
Az idei új termés, amit megterem a föld.

És majd a többi fa s bokor is leveti
A rügyekről a védő burkokat
Mint csigácska a mészből készült ajtót
Kilöki, ha felébred a befészkelt föld alatt.

Utoljára majd, a tavasznak legvégén
Az akác is kikukkant a tüskéi tövén.
Ő az utolsó, addig álmodik sok szépet
A tavasznak hűvös, márciusi felén.

Gyér levélkéi között virágát majd kibontja
Előbb még, s illatától kábul a sok kicsi méh
Illatos, bódító, fürtös és szerény virága
Mint menyasszony ruhája, tiszta hófehér.