Unalom
Bobby Leng:
Unalom
Volt egyszer egy pasi, aki mindenre kíváncsi volt.
Különféle helyekről tiltott és legális filmeket hozott.
Ezeken különféle egyedek egymással szeretkeztek
Nők, férfiak, állatok... undorítóak lehettek.
De a férfi nézte, nézte ezeket mindig napestig.
Munkahelyén bezárkózva, főnökként, mindig.
Felesége otthon esténként gyengéden hiába várta
Bizony nem sikerült maga mellé csábítania az ágyba
Mert a férfi csak nézett szegényre bambán
Nem értette őt. Mit akarsz te tőlem, drágám?
Szegény asszony sokat sírt éjszakánként miatta
Nem értette, mitől lett a férje ilyen mihaszna
Azt gondolta, hogy biztosan mással hetyeg
A hűséges, odaadó, kedves, fiatal hitves helyett.
Aztán a férj töredelmesen egyszer bevallotta
Hogy unja már a szexet, annyi sokat habzsolta
Látványával betelt és mostmár nem kívánja
Háta közepére se, s nem megy senkivel ágyba.
Nincsen senki más, csak ama borzasztó filmek
Melyeken kínoznak, durvulnak, és szenvednek
Férfi férfinak okoz hihetetlen fájdalmat
Nők a nőkkel s állatokkal is fajtalankodnak
Hát ettől megcsömörlött a szerencsétlen pára
Ezért aztán esténként asszonykája hiába várta.
Először azt gondolta, amikor elkezdte
Hogy jó hatással lesz a testi szerelemre
Hát tévedett, mert épp ellenkezőleg hatott
Fásultságot, unalmat, csömört, undort okozott.
Volt egyszer egy csapat fiatal gyerekecske
Akik eljártak szórakozóhelyekre minden este
De már nagyon unták, hogy lerészegednek
Ezért aztán mindenféle mást kóstolgatni kezdtek
Egyikük-másikuk drogokat szerzett valahonnan
A többi meg nézte csak, kábán és unottan
De amaz nem nyughat, a többieket kapacitálja
Tán nem mered, nyuszi vagy? ezt kiabálja
S a kíváncsiság és az unalom ráviszi mindet
Hogy kipróbáljon olyasmit, amit még nem ismert
Aztán másnap a kórházban tértek magukhoz
S tán még nem késő megbánni, hogy mért nyúltak droghoz.
Az egyszeri ember a magazinokat nézi, nézi.
A sok meztelen lányt a képeken nem érti.
Miért tárulkoznak ki országnak-világnak
Legbelsőbb féltett titkokat ostobán feltárnak?
De persze a szép test látványa őt is megigézi
S kényszert érez rá, folytonosan csak ezt nézni.
De aztán elunja, besokall vele, végre betelik
Nem akar hús-vér lánnyal járni, s ha unszolni kezdik
Hát azt mondja: nem érdekel, tudok már mindent
Pedig nem is néztem még egyetlen felnőttes filmet.
Így hát egyre jobban az ismeretlen felé fordult
Mert az értékrendje a sok ocsmányságtól eltorzult
S kezdték érdekelni a kicsike naiv gyerekecskék
És egyre jobban vágyta megérinteni azok testét.
Tudta, hogy bűn, mégis hajtotta a ferde vágya
Mert egyetlen nő se lehet már szerelme tárgya.
Agyában valami kicsorbult
Kibicsaklott és eltorzult.
Az egyszeri nőcske már egyáltalán nem fiatalka
Ő is a mai divatos szingli-falka tagja
Bárokba járnak, vakrandin ismerkednek
De valamire való pasit még sose szereztek.
Ismerkedésük italozással kezdődik
Elvergődnek részegen egész az ágyig
Másnap meg csodálkoznak egyedül ébredve
Hogy miért nem akarja nőül venni őket egy se?
Hát épp azért: nincsen megadva neki a módja
Hanem az ágybabújással kezdi s ezzel elrontja
Bolond volna a pasi nőül venni egy ilyet
Hiszen esténként mindig mást kaphat: akármelyiket.
S ha a pasi első este nem akar mindjárt ágyba bújni
Azt mondja rá a nő: jaj, hogy ez mennyire uncsi
Biztos nem férfi eléggé, vagy beteg, vagy akármi
Hogy nem akar mindjárt és azonnal vele hálni.
Volt egyszer egy csapat fiatal legény
Börtönből szabadultak, ahol az élet kemény
Hiszen kiskoruktól csak loptak és raboltak
Rendes gyerekek ők talán sohase voltak.
Iskolába járni tök uncsi, mi a csudának
Inkább bulizni, verekedni, meg lopni járnak
Mert sajnos, mindig a más holmijára vágynak
Hogyha akármi jó cuccot másvalakin meglátnak.
Unatkoznak naphosszat, bandáznak unottan
Csak azt nem tudom, a szüleje ezeknek hol van
Mit tanított nekik, hogy ilyen bűnözők lettek
Nem ez az élet volna jó ilyen fiatal gyereknek.
Ismét a sitt várja mindet, mert úgyis elkapják újra
S aztán unatkozhat a börtönben a priccsre hullva
Várhatja a csomagot, levelet a rácsok mögött
S élheti egész életét majd szintolyan bűnözők között.
Az unalom a melegágya minden egyes bűnnek.
Pedig ez emberek ránézésre értelmesnek tűnnek.
De hogy mi van belül, az kívülről sose látszik.
S ha beteg a lélek, belőle soha ki nem mászik.
Az unalom ráviszi a téves útra a gyengéket.
Aki erős, a jó útról le sohase téved.
A könnyebb útnak látszó mindig a rossz
S általában valami helyrehozhatatlant okoz.
Könnyűnek látszik, de milyen nagy az ára
Visszatérni nehéz az élet jó oldalára
Ha már eltévedt valaki, egyedül sose megy
Segítség nélkül az ilyen ember végleg elveszett.
S ha visszatérne is a helyes útra végül
Nem fogadják el, hiába akarja, hogy belekékül
Mindig ott lebeg a feje fölött a bűne, tévedése
Hibázni könnyű, de súlyos árat kell fizetni érte.
VÉGE
Unalom
Volt egyszer egy pasi, aki mindenre kíváncsi volt.
Különféle helyekről tiltott és legális filmeket hozott.
Ezeken különféle egyedek egymással szeretkeztek
Nők, férfiak, állatok... undorítóak lehettek.
De a férfi nézte, nézte ezeket mindig napestig.
Munkahelyén bezárkózva, főnökként, mindig.
Felesége otthon esténként gyengéden hiába várta
Bizony nem sikerült maga mellé csábítania az ágyba
Mert a férfi csak nézett szegényre bambán
Nem értette őt. Mit akarsz te tőlem, drágám?
Szegény asszony sokat sírt éjszakánként miatta
Nem értette, mitől lett a férje ilyen mihaszna
Azt gondolta, hogy biztosan mással hetyeg
A hűséges, odaadó, kedves, fiatal hitves helyett.
Aztán a férj töredelmesen egyszer bevallotta
Hogy unja már a szexet, annyi sokat habzsolta
Látványával betelt és mostmár nem kívánja
Háta közepére se, s nem megy senkivel ágyba.
Nincsen senki más, csak ama borzasztó filmek
Melyeken kínoznak, durvulnak, és szenvednek
Férfi férfinak okoz hihetetlen fájdalmat
Nők a nőkkel s állatokkal is fajtalankodnak
Hát ettől megcsömörlött a szerencsétlen pára
Ezért aztán esténként asszonykája hiába várta.
Először azt gondolta, amikor elkezdte
Hogy jó hatással lesz a testi szerelemre
Hát tévedett, mert épp ellenkezőleg hatott
Fásultságot, unalmat, csömört, undort okozott.
Volt egyszer egy csapat fiatal gyerekecske
Akik eljártak szórakozóhelyekre minden este
De már nagyon unták, hogy lerészegednek
Ezért aztán mindenféle mást kóstolgatni kezdtek
Egyikük-másikuk drogokat szerzett valahonnan
A többi meg nézte csak, kábán és unottan
De amaz nem nyughat, a többieket kapacitálja
Tán nem mered, nyuszi vagy? ezt kiabálja
S a kíváncsiság és az unalom ráviszi mindet
Hogy kipróbáljon olyasmit, amit még nem ismert
Aztán másnap a kórházban tértek magukhoz
S tán még nem késő megbánni, hogy mért nyúltak droghoz.
Az egyszeri ember a magazinokat nézi, nézi.
A sok meztelen lányt a képeken nem érti.
Miért tárulkoznak ki országnak-világnak
Legbelsőbb féltett titkokat ostobán feltárnak?
De persze a szép test látványa őt is megigézi
S kényszert érez rá, folytonosan csak ezt nézni.
De aztán elunja, besokall vele, végre betelik
Nem akar hús-vér lánnyal járni, s ha unszolni kezdik
Hát azt mondja: nem érdekel, tudok már mindent
Pedig nem is néztem még egyetlen felnőttes filmet.
Így hát egyre jobban az ismeretlen felé fordult
Mert az értékrendje a sok ocsmányságtól eltorzult
S kezdték érdekelni a kicsike naiv gyerekecskék
És egyre jobban vágyta megérinteni azok testét.
Tudta, hogy bűn, mégis hajtotta a ferde vágya
Mert egyetlen nő se lehet már szerelme tárgya.
Agyában valami kicsorbult
Kibicsaklott és eltorzult.
Az egyszeri nőcske már egyáltalán nem fiatalka
Ő is a mai divatos szingli-falka tagja
Bárokba járnak, vakrandin ismerkednek
De valamire való pasit még sose szereztek.
Ismerkedésük italozással kezdődik
Elvergődnek részegen egész az ágyig
Másnap meg csodálkoznak egyedül ébredve
Hogy miért nem akarja nőül venni őket egy se?
Hát épp azért: nincsen megadva neki a módja
Hanem az ágybabújással kezdi s ezzel elrontja
Bolond volna a pasi nőül venni egy ilyet
Hiszen esténként mindig mást kaphat: akármelyiket.
S ha a pasi első este nem akar mindjárt ágyba bújni
Azt mondja rá a nő: jaj, hogy ez mennyire uncsi
Biztos nem férfi eléggé, vagy beteg, vagy akármi
Hogy nem akar mindjárt és azonnal vele hálni.
Volt egyszer egy csapat fiatal legény
Börtönből szabadultak, ahol az élet kemény
Hiszen kiskoruktól csak loptak és raboltak
Rendes gyerekek ők talán sohase voltak.
Iskolába járni tök uncsi, mi a csudának
Inkább bulizni, verekedni, meg lopni járnak
Mert sajnos, mindig a más holmijára vágynak
Hogyha akármi jó cuccot másvalakin meglátnak.
Unatkoznak naphosszat, bandáznak unottan
Csak azt nem tudom, a szüleje ezeknek hol van
Mit tanított nekik, hogy ilyen bűnözők lettek
Nem ez az élet volna jó ilyen fiatal gyereknek.
Ismét a sitt várja mindet, mert úgyis elkapják újra
S aztán unatkozhat a börtönben a priccsre hullva
Várhatja a csomagot, levelet a rácsok mögött
S élheti egész életét majd szintolyan bűnözők között.
Az unalom a melegágya minden egyes bűnnek.
Pedig ez emberek ránézésre értelmesnek tűnnek.
De hogy mi van belül, az kívülről sose látszik.
S ha beteg a lélek, belőle soha ki nem mászik.
Az unalom ráviszi a téves útra a gyengéket.
Aki erős, a jó útról le sohase téved.
A könnyebb útnak látszó mindig a rossz
S általában valami helyrehozhatatlant okoz.
Könnyűnek látszik, de milyen nagy az ára
Visszatérni nehéz az élet jó oldalára
Ha már eltévedt valaki, egyedül sose megy
Segítség nélkül az ilyen ember végleg elveszett.
S ha visszatérne is a helyes útra végül
Nem fogadják el, hiába akarja, hogy belekékül
Mindig ott lebeg a feje fölött a bűne, tévedése
Hibázni könnyű, de súlyos árat kell fizetni érte.
VÉGE