A hét törpe kedvenc sütije

Bobby Leng:
A hét törpe kedvenc sütije
verses mese



A hét törpe kinn az erdőn
Kicsi házban éltek
Kedveskedtek minden nap a
Kis Hófehérkének.

Málnát szedtek, körtét, szilvát
Bogyókat és gombát
Nagy örömmel kis kosárban
Mind eléje hordták.

Nemcsak erdő fái között
Keresgéltek folyvást:
Kis kert fája sok gyümölcstől
Roskadt: alig bírták.

Minden zöldség, ami kellett
Gyakran a konyhában
Mind megtermett a jó földben
Elmondhatom bátran.

Elvermelik minden ősszel
Betakarításkor
Ásnak gödröt, belerakják
Ugyanúgy, mint máskor.

Egymás mellé teszik szépen
Tököt, krumplit, répát
Petrezselymet, karalábét
Céklát és káposztát.

Aztán föléje ágakból
Sátrat építgetnek
Rossz rongyokból, levél-lombból
Rája terítgetnek.

Aztán erre rájaszórnak
Majd’ fél méter földet
Ez fogja majd megvédeni
A fagytól a vermet.

Egy nyílást is hagyniuk kell:
Ezt is kitalálták
Barkácsoltak kicsi ajtót
Azzal fedték száját.

Aztán ezt is letakarták
Mert a fagy besurran
S akkor aztán megfagy minden
Ott lent az odúban.

Gyümölcsöket a kamrába
Mindet odahordták
Polcokon várnak a télre
Mécsesek és gyertyák.

Szilvából, meggyből, málnából
Kompót és lekvár lesz
De jó is lesz majd a télen
Ételhez, kenyérhez!

Hófehérke válogatta
S fejtegette őket
Kimagozta, magozgatta
Estére se végzett.

A kis széken kuporogva
Már egy kicsit fázott
Fel kéne tán venni végre
Mostmár a kabátot!

Milyen hűvös, milyen hideg
Lett ez a kis kamra
Brrr - gondolta, s fogvacogva
Visszament a házba.

A gyümölcsök ottmaradtak
Kosárban és tálban
Hófehérke mind otthagyta
Őket a kamrában.

No, majd holnap, holnapután
Folytatja a munkát
De most el kell készíteni
Törpék vacsoráját.

De másnap már kenyérsütés
Az volt soron éppen
Így most nem fejtett gyümölcsöt
Kamrában kisszéken.

És ez így ment még néhány nap
S nem ért rá kimenni
A gyümölcsöt a kamrában
Tovább fejtegetni.

Csakhogy akkor, azon ősszel
Korán kezdett fagyni:
Minden kinti munkát mostmár
Abba kellett hagyni.

Olyan cudar hideg éjek
Tán sohase voltak
Mint mostanság, pedig elég
Tüzifát se hordtak.

A bogyók a nagy erdőben
S gyümölcsök a kertben
Némelyik még nincs leszedve
Gondolják leverten.

Alig volt még idejük rá
Hogy mindet begyűjtsék
Ami termett: mindent hó föd
Szomorúan nézték.

De amit már összeszedtek
Mind-mind csontkeményre
Megfagyott a kis kamrában
Mi lesz majd a télre?

A megfagyott élelem biz
Nem jó, ha kiolvad
Akkor az mind szottyos lészen
Mit esznek majd holnap?

Gondban volt most Hófehérke:
Mit is főzzön máma?
Széjjelnézni, szemlélődni
Kiment a kamrába.

Gondolkodott: mit csináljon
A fagyott gyümölccsel
A kőkemény, jeges-deres
Alma-szilva-meggyel?

A szilvára ránézett és
Megdobbant a szíve:
Fogta és az egészet a
Kis konyhába vitte.

Még szerencse, hogy a szilvát
Máskor kifejtette
Mert a magot nem lehetne
Kivenni belőle.

Szóval, bevitte a házba
Jéggé fagyott szilvát
Ebből fogja készíteni
Törpék vacsoráját.

Egy tepsibe betöltötte
Beleterítette
Nem volt sok, de a tepsiben
Jól elegyengette.

Tett alája prézlit is, hogy
Ha a leve folyna
Akkor ne legyen a tészta
Tisztára szalonna.

Vagyishogyha kienged majd
Melegtől sütőben
Felszívja a zsemlemorzsa
S a gríz a lét menten.

Merthogy grízt is szórott rája
Meg egy kevés cukrot
Darált diót, kis fahéjat
És alájagyújtott.

Amíg a sütő melegszik
Tésztát kevert gyorsan:
Két tojás, pár kanál cukor
Tálba rakta nyomban.

Pici sót tett hozzá, aztán
Zsírozót és lisztet
Kevés tejfölt, kevés cukrot
Mostmár elkeverhet.

Kell még bele kevéskényi
Szódabikarbóna
Vízzel hígította, hogyha
Túl sűrű lett volna.

Amikor már olyan sűrű
Pont, mint lágy nokedli
Ráöntötte a szilvára
A tepsiben: így ni!

Elegyengette most szépen
Tetejét kanállal
Remélte, hogy szépen kisül
És lesz egy nagy tállal.

Betolta forró sütőbe
Sokáig sütötte
Mikor pirosodni kezdett
Kész lett, és kivette.

Amikor már kisült szépen
S jó illata lészen
A törpék is jöttek sorban:
A vacsora készen!

Finom csipkebogyóteát
Hozzá azt szürcsöltek
Nagyon finom, ízlett bizony
Egyre csak dícsértek.

Tavaszig még hosszú idő
S a fagyos gyümölcsök
Mind elfogytak, mert a kislány
Folyton sütött-főzött.

De a kedvenc süti mégis
Ez a szilvás lett tán
Persze mást is ettek, mert hát
Nem éltek csak szilván!

De mostmár majd másképp tesznek:
Mindent megaszalnak
Nyár-meleget, nap-meleget
Majd erre használnak.

Felteszik a gyümölcsöket
Sorban a tetőre
A nap fénye, forrósága
Szárít egy-kettőre.

És ahogy ezt kigondolták
Mind aludni tértek
Mert bizony soká lesz vége
Az idei télnek!





VÉGE